Így laktak ők

Híres emberek Budapestje

Melyik budapesti házban született Semmelweis Ignác? Hogyan került a Jókai-szalon az egykori Epreskertbe és honnan indult Bujtor, Latinovits és Frenreisz? A Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozatával a homlokzatok mögé kukkantva ismerhetjük meg neves művészek életét – egykori lakóházuk rövid történetén keresztül.

„Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? / Te ismered a házam / s ha emlékezni tudsz / a hálószobámra, azt is tudhatod, / milyen szegényes, elhagyott / ilyenkor innen a Logodi-utca, / ahol lakom” – írta Kosztolányi Hajnali részegség című versében. Budapesten sétálva nap mint nap számtalan ház mellett haladunk el, nem is sejtve, kiknek az emlékeit őrzik a falak. A Híres emberek Budapestje sorozat minden szerdán egy neves író, színész, építész, zeneszerző egykori lakhelyét mutatja be egy rövid bejegyzés formájában.

A 2018 januárja óta megjelent 40 poszt és ennél is több kép már nyilvános térképen is elérhető – az alkalmazással így akár azonnal meg is tervezhetjük útvonalunkat, ha megnéznénk kedvenc költőnk szülőházát. A térképet böngészve többek között Ady Endre, Bartók Béla, Berény Róbert, Bujtor István, Kosztolányi Dezső vagy Zielinski Szilárd életének budapesti állomásait fedezhetik fel a művészetek és építészet iránt érdeklődők. A sorozat minden szerdán új történettel bővül, a házak fotói és a rövid, színes írások a Lechner Tudásközpont weboldaláról is elérhetők.

Ahol megfordult Csontváry, Gerlóczy Gedeon, Karinthy, Kosztolányi, Rejtő és még sokan mások
Budapest egyik legérdekesebb lakóháza a Bartók Béla út 36–38. alatt álló, de a Gárdonyi teret is meghatározó Hadik-ház, amely 1911-ben épült Svarcz (vagy más források írásmódja szerint Schwartz) Jenőnek, a korszak egyik keresett építészének a tervei alapján. Az építtető a Szent János kórház orvosa, dr. Pálóczi József volt. Az épületben az irodalmi élet egyik törzshelyeként 1949-ig működő (és aztán a közelmúltban újra megnyílt) Hadik Kávéház története elég közismert. Az talán kevésbé köztudott, hogy itt volt Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is.

A festő halála után az örökösök hozzákezdtek a műterem lomtalanításához és csak a szerencsés véletlennek köszönhetjük, hogy az éppen szintén műtermet kereső Gerlóczy Gedeon pont arra járt, és az érdeklődését felkeltették a festmények, amelyeknek csak a kitűnő minőségű belga vászon alapanyagát találták a leszármazottak értékesnek. A hagyaték árverésén végül is Gerlóczynak sikerült megszereznie a képeket, bár a nagyméretű vásznakért komoly harcot kellett vívnia az azokat ponyvaként felhasználni kívánó fuvarosokkal. A hazai modern építészet egyik kimagasló alakjaként számontartott Gerlóczy aztán építész pályafutása mellett egész életében nagyon sokat tett Csontváry elismertetéséért.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

 

 

Jancsó Ágnes